Értjük egymást? Értjük egymást!2
Fókuszban a társadalmi befogadás
Jó gyakorlatok és módszertanok a szülőkkel való együttműködésre
Az oktatás a szülők és az iskola közös felelőssége, melyet a két fél közötti kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatra és együttműködésre kell alapozni. Az ösztönző otthoni környezet és a szülői részvétel döntő fontosságú a gyermek tanulási, kognitív, társadalmi és érzelmi fejlődésében. Gyakran előfordul azonban, hogy az iskola és a családok közti viszony problémás. Ennek egyrészt okai lehetnek a szülők előző oktatási tapasztalatai, iskolai végzettsége, kulturális és társadalmi-gazdasági háttere, az eltérő gyereknevelési stílus, vagy az iskolai „kultúrával” és „nyelvvel” kapcsolatban tapasztalt távolság. Másrészt az is előfordulhat, hogy a tanárok a szülőket passzívnak, vagy épp ellenkezőleg, tolakodónak tartják, illetve nincs elegendő idejük vagy tapasztalatuk ahhoz, hogy hatékonyan megszólítsák és bevonják a szülőket.
Műhelyünk célja az volt, hogy a Tempus Közalapítvány Tudásmenedzsment csoportjának munkatársaival, és a meghívott előadóval együttműködve átgondolni, hogy milyen eszközökkel tudjuk támogatni az iskola és a családok közötti kommunikáció fejlesztését, ami segíthet kiépíteni a bizalmat és a kölcsönös megértést. Műhelyünk célcsoportjai: iskolavezetők, pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, pedagógiai szakszolgálatok, szociális és gyermekvédelmi intézmények szakemberei, iskola-egészségügyben dolgozók és civil szervezetek képviselői, illetve a témában érintett további szakemberek.
A Ficánkoló Delfinek Óvoda jó gyakorlatát társadalmi befogadás témában
Uzsoki Ágota, Ficánkoló Delfinek Óvoda
„A Szülők és Pedagógusok értékeinek összefésülése, a közös nevelés sikerének titka.” Ezen mottó jegyében olvashatnak az óvoda által használt bevált gyakorlatokról, amelyeket az eredményes együttműködés érdekében pedagógus alkalmazhat.
A dokumentum körbejárja az alábbi kérdéseket: Hogyan lehet jól kezelni a kialakult nézeteltéréseket a felek között? Melyek azok az alapvető dokumentumok, amelyek ezeket területeket lefedik, és alapul szolgálhatnak a szülőknek? Milyen elvárásokat támaszthatnak a szülők az óvodával szemben? Mik azok az értékek, amelyeket a pedagógusoknak figyelembe kell venni a szülőkkel való együttműködésben? Hogyan lehet a kapcsolatokat fejleszteni, és minél nagyobb elégedettséget elérni, a szülőkkel és a pedagógusokkal együttesen?
Évente Magyarországon évente 1500-2000 gyermek nem tud iskolába járni a súlyos betegsége miatt. A KórházSuli önkéntes egyetemisták és középiskolások bevonásával segíti a felzárkózásban és a visszailleszkedésben az érintett diákokat, családokat, iskolai közösségeket. Ez a sok helyszínen (kórház, otthon, iskola) és sok szereplővel (orvos, beteg, tanár, család, iskolai közösség) történő munka csakis az érintettek bevonásával, a szükségleteik és lehetőségeik pontos meghatározásával, a köztük való együttműködés koordinálásával tud megvalósulni. A résztvevők ebbe a munkába pillanthatnak bele, valamint gyakorlati tippeket kaphatnak, hogy hogyan tudnak aktívan cselekedni, ha pedagógusként hasonló helyzetbe kerülnek.
A KórházSuliban:
- a segítők képzett és szakmailag támogatott egyetemisták és középiskolások
- a tanulás ingyenes és a gyógyuló diák állapotának megfelelően személyre szabott
- online és/vagy offline történik heti rendszerességgel
- a közös munka segíti a felzárkózást, a vizsgára felkészülést
- a szülők aktív közreműködése elengedhetetlen a sikerhez
- az iskolai inklúziós folyamat támogatásán nagy hangsúly van
Egy Sima Egy Fordított Egyesület - Akadálymentesítés a tanár-gyerek-szülő kommunikációban
Az Egy Sima Egy Fordított- Egyesület az Inklúzióért csapata nem kevesebbet tűzött ki célul maga elé, mint azt, hogy ne legyen ciki bármilyen fogyatékosságal élő személlyel találkozni, kapcsolódni, barátkozni. Ennek érdekében járjuk az iskolák, óvodák közösségeit, hogy megmutassuk, hogy mennyire több közös dolog van két emberben, mint ami elválasztja őket és azt, hogy a csapat akkor igazán erős, ha sokszínű.
Az akadálymentesítés a fejekben kezdődik!
Ismerje meg a Debreceni Ady Endre Gimnázium jó gyakorlatát társadalmi befogadás témában
Dr. Debreczeniné Nagypál Katalin, Ady Endre Gimnázium (Debrecen)
A műhelymunka során azok a kulcsszavak kerültek összegyűjtésre, amelyek a jó kapcsolat megteremtéséhez, fenntartásához szükségesek. Górcső alá került a hagyományos kapcsolattartási formákat az új infokommunikációs lehetőségekkel, illetve a szülő-tanár –gyerek kapcsolatrendszer a saját és a kívülállók szemszögéből. Fontos szempont, hogy a téma iskolatípusonként és korosztályonként is eltérő kihívásokat támaszt (általános iskola- szakközépiskola-gimnázium+ kollégium).