Meglévő tudáson alapuló játékosítás

Környeiné Hermann Ágnes a négy őselemről szóló, a gyerekek tudásából építkező vetélkedővel nyerte el a 2021. évi Digitális Pedagógus Díjat.

Az Arisztotelészi négy őselem áll Környeiné Hermann Ágnes Játék az elemekkel projektjének középpontjában, melynek keretében a gyerekek online és offline játékokat készítenek a tűz, a víz, a föld és a levegő témakörhöz kapcsolódóan, miközben próbákat kell teljesíteniük. A másodikosokkal megvalósított projektben a tanulók játszanak, terveznek, kézműveskednek, értékelnek, és rövid bemutatókat tartanak. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Arany János téri feladatellátási helyének tanárát kérdeztük a projektjéről és a Módszertárral kapcsolatos tapasztalatairól.

Mi hívta életre a Játék az elemekkel projektet?

Az intézményben minden évben megrendezzük az Arany Napokat: egyik évben természettudományos, másik évben pedig humán beállítottságú vetélkedőket tartunk. A koronavírus sújtotta időszakban a természettudományos vetélkedőt bővítettem ki a gyerekek számára egy projektté, mert azt tapasztaltam, hogy igénylik a minél több online kapcsolattartást.

Nagyon sok és szerteágazó tudással rendelkeznek a kisiskolások attól függően, hogy miket néznek és olvasnak, ezért nem akartam új ismereteket behozni az órába, helyette rendszereztem és játékba foglaltam a már meglévő tudásukat. Mivel távoktatás volt ebben az időszakban, az online eszközökre és a játékosításra építettem fel a projektet, próbákat kellett a gyerekeknek megoldaniuk.

Mit emelne ki a projektből, amit kimagaslóan jó megoldásnak vagy innovatív elemnek gondol?

Készítettünk egy online társasjátékot a Genially-n, miután a Linoit segítségével egy ötletbörze keretében összegyűjtöttük, miről mit tudnak a gyerekek. Találós kérdéseket írtunk az alapján, hogy a négy elemről kinek mi jut eszébe. Annak ellenére, hogy még csak másodikosok, nagyon meglepő dolgok is születtek, például volt egy olyan kérdés a tűzhöz kapcsolódóan, hogy ki találta fel a gyufát. Megbeszéltük, hogy a felírt kérdésekből melyiket szeretnék betenni a társasjátékba, én pedig ez alapján szerkesztettem össze. Az elkészített játékokat feltettük a közös Padletünkbe , amikkel így tudtak játszani a gyerekek.

Mi motiválta Önt abban, hogy feltöltse a projektet a Digitális Módszertárba?

Régóta nézegetem a Digitális Módszertárat, mert rengeteg ötlet van rajta. Nagyon tetszenek a feltöltések, és amikor ezt a projektet megcsináltam, akkor jött a felhívás egy projektalapú feltöltésre. De ekkor már ismertem vagy 6-8 éve a felületet.

Mik segítették a Digitális Módszertárba való feltöltésében?

A tanulás jövője képzésekre most már negyedik éve járok, azok nagymértékben segítenek. Nagyon örülök neki és egyetértek azzal, hogy a mai napig hozzáférhető még az első képzés is, így vissza tudom nézni, ha elfelejtek valamit vagy keresek egy alkalmazást.

A Digitális Módszertár felhívására minden évben olyan pedagógusok jelentkezését várjuk, akik saját ötleteiket megosztanák oly módon, hogy azok bárki számára elérhetővé, kereshetővé, adaptálhatóvá váljanak. A feltöltött ötletek közül azok, amelyek megfelelnek a felhívás szempontjainak, az értékelést követően publikussá válnak a Digitális Módszertárban.

A szakértői értékelés alapján a felhívásra jelentkező, kiemelkedő ötletek feltöltőinek munkáját Digitális Pedagógus Díjjal ismerjük el, melynek átadására és a díjazott ötletek bemutatására az évente megrendezésre kerülő Digitális Konferencián kerül sor.

Mit ajánlana azoknak, akik tanóráikra keresnek ötleteket a Digitális Módszertárban? Ön szerint hogyan hasznosíthatóak legjobban a feltöltések?

Ha csak átolvasnak egy projektet, abból már ki tudnak emelni egy-egy ötletet. Én alkalmazásokat is szoktam keresni: megnézem, hogy ki mit használt és mihez használta, és azt hogyan tudnám átdolgozni az én óráimhoz.

Tudna mondani egy olyan feltöltést a Digitális Módszertárból, amit más pedagógus töltött fel, de nagyon tetszett Önnek és akár fel is használta?

Nekem Tusorné Fekete Éva Tanulási ösvények Symbaloo-val projektje volt nagyon hasznos: elsősökkel, online oktatás során is tudtam használni. Így dolgoztuk fel többek között A három kiscica meséjét, és nagyon jól működött, mert az alsósoknak fontos az egymásutániság és a rendszeresség. Többször a Symbaloo-n kapták meg a feladatot és a szülők visszajelezték felém, hogy a gyerekek egy idő után már önállóan is tudták kezelni a felületet.

Ki tudna emelni egy digitális módszert vagy eszközt, amit nagyon szeret és szívesen ajánlana más pedagógusoknak is?

Rengeteg van. A Sutorit arra használom, hogy vezessen engem és a gyerekeket is a feladatok sorrendjében. A Genially-t szabadulószobák készítésére alkalmazom. Abból, hogy végig tudnak-e menni rajta kiderül, hogy mennyire sajátították el az anyagot. Nem igazán számonkérésként használom, hanem órai gyakorlásként vagy prezentációként. A WriteReader egy könyves alkalmazás, ami kooperatív munkához nagyon jól használható. Készítettünk vele egy könyvespolcot a gyerekekkel a húsvéti élményeikről abban az évben, amikor nem tarthattunk személyes ünnepséget. A Renderforest alkalmazást a tavalyi MOOC képzésen tanultuk, amit azért szeretek, mert nagyon hamar és könnyen össze lehet vele rakni egy egyszerű videót. Nem kell vágni, csak a fotókat betenni és már kész is van. A Tankockát is szeretem, ennél a gyerekek saját készítésű kártyáiból állítom össze a játékokat, mert így jobban lehet őket motiválni.

Van olyan új projektje, amit tervez feltölteni a Módszertárba?

A „Tojásból lesz a csoda” című projektünk vége felé vagyunk. A projekt lényege az, hogy feldolgozzuk a húsvéti témakört, de úgy, hogy azt kibővítettem hiánypótlásként a környezeti ismeretekkel – mivel 2020-tól a NAT szerint nincs önálló környezetismereti óra. Most épp a „mi kelhet ki a tojásból?” kérdést járjuk körbe úgy, hogy a tavaszi növényeket is megismerjük a projekt során, főként a hozzánk legközelebb lévő Hortobágy állat- és növényvilágát és természetvédelmét.

Töltse fel ötletét a Digitális Módszertárba és nyerjen Digitális Pedagógus Díjat! 
A Digitális Módszertár a gyakorlatban hasznosítható ötleteket és eszközöket kíván összegyűjteni és bemutatni: óratervek (1-2 órás pedagógiai folyamatok) és projekttervek (legalább 3 tanórányi pedagógiai folyamatok) egyaránt benyújthatók, egy feltöltő akár mindkét kategóriába tölthet fel módszertani ötleteket. A Felhívás részleteit ITT találja, a feltöltés időszaka: 2022. július 1. - augusztus 15.